A kormány ürügyként használta a koronavírus járványt a jogállamiság és a demokratikus intézmények elleni támadások folytatására. A kormány márciusban rendkívüli állapotot hirdetett ki és ezzel a parlamenti és bírósági felülvizsgálat nélküli, rendeleti úton való kormányzás korlátlan hatalmát ragadta magához. Azt megelőzően, hogy a rendkívüli állapotot június közepén visszavonták, a kormány több száz rendeletet hozott, köztük olyanokat is, melyek a közegészségüggyel nem álltak összefüggésben. A kormány szinte teljesen ellehetetlenítette a menedékjoghoz való hozzáférést, beavatkozott a független médiába, a tudományos és egyetemi életbe, támadást indított a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösség tagjai ellen, és aláásta a nők jogait. Magyarország roma kisebbsége továbbra is széleskörű és szisztematikus diszkriminációval szembesül.
Az Európai Unió Bizottsága októberben kiadott jogállamiságról szóló jelentésében aggodalmát fejezte ki az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya, a független média megfélemlítése, a független intézmények gyengülése, valamint a civil társadalomra és a demokratikus fékekre és egyensúlyokra gyakorolt nyomás miatt.
Jogállamiság elleni támadások
Márciusban, a világjárványra reagálva a kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki és a parlament - melyben a kormánypárt kétharmados többséggel rendelkezik - elfogadott egy olyan felhatalmazási törvényt, amely korlátlan hatállyal ruházta fel a kormányt arra, hogy határozatlan ideig és parlamenti felügyelet nélkül, rendeleti úton hozzon döntéseket. A törvény egy új bűncselekményi kategóriát is tartalmazott a járvánnyal kapcsolatos „hamis” vagy „elferdített tények” közzétételére vonatkozóan.
A kormány több száz rendeletet hozott addig, amíg június közepén visszavonták az rendkívüli állapotot és a felhatalmazási törvényt, köztük számos, közegészségüggyel össze nem függő rendeletet, így például azt, mely pénzügyi alapoktól fosztott meg önkormányzatokat, igen aránytalan mértékben érintve ellenzéki pártok által irányított helységeket. A kormányzó Fidesz párt komoly csapást szenvedett a 2019. októberi helyhatósági választásokon, amikor 10 nagyobb várost veszített el az ellenzéktől, köztük a fővárost, Budapestet is.
Bár a felhatalmazási törvényt júniusban visszavonták, a parlament egyidejűleg elfogadott egy olyan új törvényt, mely lehetővé teszi a kormány számára, hogy bejelentsen jövőbeni közegészségügyi vagy orvosi vészhelyzeteket, melyek során bármilyen és minden szükséges intézkedést elrendelhet parlamenti jóváhagyás nélkül, ideértve törvények felfüggesztését és az olyan alapvető jogok korlátozását is, mint a szabad mozgás és gyülekezés szabadsága, akár hat hónapig. Ezek a hatáskörök minimális parlamenti vagy bírósági felügyelet mellett, vagy anélkül félévente megújíthatók.
Médiaszabadság
A kormány tovább folytatta a média és a szólásszabadság elleni támadásokat. A legtöbb sajtóorgánumot közvetlenül vagy közvetve a kormány ellenőrzi, ami dermesztő hatással van a független újságírásra. A március és június között tartott kormányzati, napi koronavírussal kapcsolatos operatív törzs sajtótájékoztatóin a sajtóorgánumoktól emailben kérték elküldeni a kérdéseket, melyek megválaszolása során a kormány a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyta a kritikusnak tartott orgánumok és újságírók által feltett kérdéseket.
Márciusban a kormány úgy módosította a büntető törvénykönyvet, hogy akár ötéves szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé minősítette a „rémhírterjesztést” vagy a „félelemkeltést” járvány idején. Harlem Desir, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) akkori médiaszabadság-képviselője felszólította a kormányt annak biztosítására, hogy a felhatalmazási törvény ne akadályozza a média munkáját Magyarországon. Júliusra a rendőrség már 134 bűnügyi nyomozást indított „rémhírterjesztéssel” kapcsolatban. Az esetek többsége olyan embereket érint, akik a közösségi médiában kritikus észrevételeket fogalmaztak meg a pandémia kormány általi kezelésével kapcsolatban. Jelentésünk írásának idején a vizsgálatok folyamatban vannak.
Júliusban Dull Szabolcsot, a legnagyobb független online napilap, az Index főszerkesztőjét menesztették az Index bevételi forrásait ellenőrző vállalat pénzügyi átvétele eredményeként. Az új tulajdonos szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor miniszterelnökkel és kormányával. Az Index teljes stábja tiltakozásul lemondott. Szeptemberben a Médiatanács - egy olyan médiaszabályozó testület, melynek tagjait a kormánypárt nevezi ki – 2021. februárjával visszavonta a független budapesti Klubrádió frekvenciáját. A Médiatanács a döntésében arra hivatkozott, hogy a Klubrádió a médiatörvényt ismételt jelleggel megsértette. A Klubrádió tagadta a vádakat.
Egyetemi és tudományos élet szabadsága
Az Európai Unió Bírósága (EUB) októberben úgy határozott, hogy egy 2017-es törvény, amely arra kényszerítette a Soros György által finanszírozott Közép-európai Egyetemet, hogy elhagyja Budapestet és Bécsbe költözzön, sértette az Európai Unió jogát.
Ennek ellenére a kormány továbbra is folytatta az egyetemi intézmények feletti kontrollgyakorlást. Egy júniusban elfogadott és szeptemberben hatályba lépett törvény gyakorlatilag megszüntette a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját azáltal, hogy megfosztotta az egyetem legfelsőbb irányító testületét költségvetési, szervezési és személyzeti kérdésekben való döntési jogkörétől. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyedül nevezte ki az új kuratórium és a felügyelő testület tagjait, akik mindannyian szorosan kötődnek a kormányhoz és a művészetek terén nem rendelkeznek ismeretekkel vagy korlátozott ismeretekkel bírnak.
Egészséghez való jog
A régóta elhanyagolt közegészségügyi rendszer és a magyar kórházak hiányosságai, beleértve az olyan alapvető cikkek hiányát, mint a kézszappan és a fertőtlenítő szer, együttesen hozzájárulhattak a koronavírus terjedéséhez. A tisztifőorvos szerint július 12-ig 1,062 beteg fertőződött meg kórházban koronavírussal, mely betegek közül 260-an meghaltak. Ez azt jelenti, hogy a jelentett és megerősített koronavírus-fertőzések 25 százalékát július közepéig kórházakban szerezték a betegek, és a kórházban szerzett koronavírus-fertőzések a jelentett halálozások majdnem 50 százalékát tették ki.
Az egészségügyi személyzet arról számolt be, hogy a megfelelő mennyiségű egyéni védőeszköz elérése nehézségekkel jár és a koronavírus-gyanús betegek tesztre küldésével kapcsolatban igen zavarosak a vonatkozó eljárások. Szeptemberig Magyarországon a harmadik legalacsonyabb volt a koronavírus-tesztelés aránya az EU-ban.
Áprilisban egy kormányrendelet azt írta elő az összes kórházigazgató számára, hogy az állami kórházakban lévő minden kórházi ágy kétharmadát szabadítsa fel annak érdekében, hogy helyet biztosítson a koronavírusos betegeknek a számok megugrása esetére. Ennek következtében eddig ismeretlen számú olyan beteget küldtek a kórházakból azzal, hogy maga folytassa ellátását, melyek közül sokan állandó gondozásra szorulnak.
Az ENSZ egészséghez való joggal és mélyszegénységgel foglalkozó különmegbízottjai aggodalmukat fejezték ki a kórházakból kényszerrel eltávolított betegekkel kapcsolatban, melyre reagálva a kormány minden jogsértést tagadott, mondván, hogy az különmegbízottak „hamis állítások alapján Magyarországot támadva pazarolják az időnket”, és „hamis híreket terjesztenek”.
Nem, szexuális orientáció és nemi identitás
A kormány továbbra is aláássa a nők és az LMBT közösség jogait. Májusban a parlament blokkolta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló, isztambuli egyezmény néven ismert Európa Tanács egyezmény ratifikálását, kijelentve, hogy az „elősegíti a pusztító nemi ideológiákat” és az „illegális migrációt”. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, mely kormányzati intézkedéseket ír elő a családon belüli és nemi alapú erőszak megelőzésére, a túlélők védelmére és az elkövetők üldözésére.
Májusban egy új törvény lehetetlenné tette a transznemű vagy interszexuális emberek számára a nemük törvényes megváltoztatását - zaklatás, diszkrimináció és akár erőszak veszélyének kitéve őket mindennapi helyzetekben, amikor személyazonosító okmányokat kell használniuk. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic szerint a törvény „csapás a transznemű emberek emberi méltóságára”, és hozzátette, hogy az ellentmond az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának.
Migráció és menedékjog
Az országban a menedékjog iránti kérelmek száma jelentősen csökkent 2020-ban a határzárak és egyéb korlátozások miatt. Júliusig 95 ember nyújtott be menedékjogi kérelmet, szemben a 266 fővel 2019 első 7 hónapjában; a hatóságok valamilyen formában nemzetközi védelmet nyújtottak 113 embernek. Folytatódtak az esetenként erőszakos visszaszorítások Magyarországról Szerbiába.
Az EUB egy májusi döntését követően, miszerint a menedékkérők automatikus és határozatlan idejű elhelyezése a magyar-szerb határon lévő tranzitzónákban jogellenes fogvatartást jelent, a kormány felszámolta a tranzitzónákat, és mintegy 400 menedékkérőt áthelyezett Magyarország egyetlen két nyílt befogadó központjába. A hatóságok már márciusban felfüggesztették a menedékkérők hozzáférését a zónákhoz, ürügyként használva a járványt.
Júniusban a kormány keresztülvitt egy olyan törvényt is, mely eltörölte a menedékkérelem jogát Magyarország területén és mely a menedékjog iránti kérelmeket EU-n kívüli országok külön erre kijelölt nagykövetségeinél rendelte benyújtani. Abban az esetben, ha megkapja a magyar területre való bejutás lehetőségét, a menedékkérőt, gyermekeket is beleértve, 30 napos automatikus őrizetbe helyezik, mely döntéssel szemben nincs fellebbezésre lehetőség. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az új, korlátozó rendszer keretében július végéig csupán hét ember - ugyanazon család összes tagja – nyújtott be menedékkérelmet, melyet elutasítottak.
Az EU Bizottság októberben jogi lépéseket indított Magyarország ellen azzal az indokkal, hogy az új eljárások sértik az uniós menekültügyi törvényt.
Szeptembertől a kormány újbóli határzárakat vezetett be a koronavírus-fertőzések növekvő száméra tekintettel, megakadályozva ezzel a legtöbb nem magyar állampolgár országba való beutazását. Az Európai Bizottság bírálta a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország állampolgáraira vonatkozó kivételeket, mivel azok diszkriminatívak és ellentétesek voltak az EU-n belüli szabad mozgás alapelvével.
Diszkrimináció
A romákat továbbra is hátrányosan megkülönböztetik a munkahelyeken és az iskolákban, és sokan súlyos szegénységben élnek. Januárban, egy alsóbb fokú bírósági döntés 275 000 euró (327 112 dollár) kártérítés kifizetését rendelt el 60 roma diák számára, akiket jogellenesen szegregáltak az általános iskolában. Orbán miniszterelnök szerint a döntés sérti az emberek igazságérzetét azért, mert „egy etnikailag meghatározó népcsoport sok pénzt kap, pedig nem is dolgozott meg érte”. Májusban a Kúria helybenhagyta az alsóbb fokú bíróság határozatát.
Emberi jogi jogvédők
A kormány és a kormánypárt tagjai folytatták az emberi jogi jogvédők elleni lejárató kampányukat, a kormánybarát médiában gyakran „Soros-ügynököknek” vagy „nemzetbiztonsági kockázatoknak” minősítve őket.
Júniusban az EUB úgy határozott, hogy ellentétes az uniós joggal az a 2017-es törvény, amely előírja, hogy azok a civil szervezetek, melyek Magyarországon kívülről 20 000 eurót (23 790 dollárt) meghaladóan kapnak támogatást kötelesek hivatalosan regisztrálni magukat külföldi finanszírozásúként. A jelentés szerkesztése idejéig a kormány semmilyen lépést nem tett az EUB ítéletének végrehajtása és a törvény visszavonása érdekében.
A civil szervezetek és ügyvédek továbbra is folytatják munkájukat a migránsok és menekültek jogainak érvényesítése érdekében annak ellenére, hogy 2017-ben egy ellentmondásos törvény büntetendővé tette a menedékkérőknek, menekülteknek és migránsoknak nyújtott támogatást és segítséget. Jelentésünk írása idején a törvény alapján senkit sem vádoltak meg.